2010. évi rendezvényeink

Dr. Bogár László: A jövő elkezdődött

2010. november 24-i rendezvényünk vendégelőadója Dr. Bogár László, közgazdász professzor volt. Előadásának címe: A jövő elkezdődött. Ezúton is köszönjük az érdekfeszítő előadást, amit az egybegyűltek nagy száma is igazolt.


Szántai Lajos: János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve

Októberi vendégünk Szántai Lajos volt. Előadásának címe: János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve

Előadását ezúton is köszönjük!


Dr. Salamin András: A svájci hun-völgy

A “Farkasréti Esték” sorozat keretében a SASFA szeptemberi vendége: Dr. SALAMIN ANDRÁS író, helytörténész, magyar őstörténeti kalandozó volt. Az est folyamán a svájci hun-völgyről hallhattunk érdekfeszítő előadást, sok fotóval és élménybeszámolóval tarkítva. A kellemes estét ezúton is köszönjük!

Kapcsolódó anyagok:

Dr. Salamin András: Őseink a svájci Hun-völgyben from MagyarTáltos.info on Vimeo.

További kapcsolódó linkek:

1944-ben született. Építőmérnökként és matematikusként szerzett egyetemi doktorátust és kandidátusi címet. Tíz évet a vízügynél, újabb tízet pedig egy építőipari tervezővállalatnál dolgozott. Az 1970-es Tisza-völgyi árvízről készített szakmai filmjével a Magyar Hidrológiai Társaság díját érdemelte ki. 1990-ben informatikusként vett részt a rendszerváltozás utáni első parlament legnagyobb pártjának infrastrukturális, szervezeti kialakításában – amiért aztán politikai támadások középpontjába került.1994-ben elindította a Hegyvidékünk Gyöngyszemei c. kulturális-helytörténeti könyvsorozatot, amelynek már a 11. kötete készül. 2003-ban fiával öthetes kalandos utazásra ment az inkák földjére, Peruba és Bolíviába. Ezt követte a Bolygónk Gyöngyszemei c. sorozat első könyvének: Inkák földjén c. könyv kiadása, s már készül a sorozat második kötete: a magyar őstörténet színes olvasókönyve: Az utolsó honfoglalás (A svájci hun-völgy különös története – magyar őstörténet színes képes kalandozással – 2 kötetben, – 800 oldal, 1500 színes képpel-térképpel) címmel.

Hun-völgyi leszármazottként kutatta őseink múltját a hun-völgyben és idehaza. Az elmúlt években elindította az Újkori Történetek könyvsorozatát, ennek keretében két novelláskötete jelent meg már Igazszólások címmel, 100-100 különös történettel az elmúlt fél évszázadból – készül a harmadik 100 novella kiadása.


Takaró Mihály: A XX. század eszmetörténete keresztény szemmel

A “Farkasréti Esték” sorozat keretében a SASFA májusi vendége: Takaró Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár, költő

Köszönjük “A XX. század eszmetörténete keresztény szemmel ” c. előadását.

 

Kapcsolódó anyagok:

 

További kapcsolódó tartalmak:

Aki Wasst olvas, egy kicsit jobb magyar lesz – Beszélgetés Takaró Mihály irodalomtörténésszel 2008/01/20 Takaró Mihály irodalomtörténész: tudatosan torzított és csonka az irodalmi kánon -Tabudöntögető írónak számít Wass Albert? Nem, művészetének lényege nem a tabudöntögetés. Sokkal inkább abban korszakalkotó, hogy a valódi nemzeti sorskérdésekkel foglalkozik, identitás-gyökérzetet teremt abban, aki olvassa őt. Minden művében finom egyensúlyrendszert teremt. Nála nincsenek jó, illetve rossz népek, csak jó és rossz emberek vannak. Műveiben soha nem semleges, de mindig elfogulatlan. Szépirodalmi alkotásait egyáltalán nem jellemzi a politizáltság – épp az ellenkezője az igaz. -Egyáltalán, hogyan talált Wass Albertra? Apám könyvtárában ott volt a *Farkasverem, *a *Csaba *és több más Wass Albert könyv az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. Alig húszévesen már olvastam ezeket, a köteteket. 1990 után pedig, amikor már az 1945 után írt könyveihez is hozzá lehetett jutni, egyre intenzívebben és tudatosabban foglalkoztam az életművel. Egyértelmű volt, hogy a század kiemelkedően jelentős prózaírójával állok szemben, ezért hozzáfogtam életművének szakmai értékeléséhez. Wass Albert -Tanítja Wass Albertet, ilyen szempontból Ön viszont tabudöntögetőnek számít? Ez teljesen így van. Sajnos, ma is számos, magát irodalmárnak nevező szakember bújik a sommás ítéletalkotás leple mögé. Ez azért van, mert ők is tudják, hogy Wass nagy író. Egyrészt a Jókai-Kemény-Mikszáth-Herczeg által képviselt magyar szépprózai vonal folytatója, másrészt a magyar regény legnagyobb újítója. Több könyvet és tanulmányt írt Wass Albert életéről, munkásságáról. Van még valami, amit nem mondtak el, nem írtak le róla? Az olvasóközönség érdeklődése nem lanyhult az utóbbi időben iránta? A Wass-kutatás még szinte a legelején tart. A Wass-archivumok igen nagy számú, kiadatlan anyagot tartalmaznak. Több, mint féltucat drámája, számos elbeszélése, és a teljes levelezése kiadásra vár. De lírája is tartogat még újdonságokat. Talán a legizgalmasabb kérdés azon műveinek sorsát érinti, melyeket hazaküldött Amerikából és amelyek álnéven jelentek meg erdélyi lapokban. Ezek összegyűjtése is megkezdődött, számos szenzációs írása vár még arra, hogy Wass neve alatt jelenjen meg végre! A titok nyitját levelezése adta meg számomra. Miben egyedi Wass Albert írásművészete a magyar irodalomban? Mi az, amit “csak ő tud”? Abban egyedi, hogy sajátos szintézist teremt a magyarországi és a transzilvánista próza között. A *Csaba* ilyen regény. De abban is egyedi, hogy tudatosan épít be lírai és kisprózai műfajokat regényeibe. Prózája általában is erősen lírizált. Ő alkotja meg az első tisztán parabolaregényt a magyar irodalomban az 1947-es *Rézkígyó *című művével. Prózájának sajátosságairól több kitűnő tanulmány is megjelent már Jászó Anna, Berta Zoltán tollából. Sok fiatal – elsősorban balliberális kötődésű – író, újságíró bírálja, leszólja, pocskondiázza Wass Albert műveit. Ön szerint, mi vezeti őket? Akik Wassat támadják, leggyakrabban politikai, irodalompolitikai érdekből teszik. Még nem olvastam egyetlen valódi, szakmai kritikát írásművészetéről. Az ok a zsigeri gyűlöletben, elutasításban rejlik. Jellemző, hogy kritikusai még sosem mertek szakmai vitára kiállni Wass művészetével kapcsolatban. Talán azért, mert igen kevés érvük lenne. Vannak azonban olyan fiatalok is, akik Wass művei nyomán kezdenek el érdeklődni Erdély, az elszakított magyarok iránt. Ők az Ön tanítványai. Igen, ez így van. Számos tanítványom fordult Erdély felé Wass műveinek olvastán, még többen vannak, akik egyre alaposabban meg akarják ismerni az ottani magyarság életét, világlátását, kultúráját. Aki Wasst olvas, egy kicsit jobb magyar lesz. Milyen érzés egy pesti fiatalnak találkozni Wass Alberttel, aki műveiben egy számára ismeretlen világba kalauzolja? Elementáris! Számukra ez a világ teljesen ismeretlen, tudatosan eltakart, ám végtelenül vonzó. Az ember önmagára ismerésének heurisztikus örömével találkoznak e műveken keresztül. Érzelmek szakadnak fel bennük, értékekre ismernek rá, s az erdélyi kérdés valós gyökereit, okait ismerik meg e regények által. Egyik tanulmányában megállapítja, hogy nemcsak a Nyugat írói csoportja alkotott nagyot a 20. századi magyar irodalomban, hanem van egy másik vonulata is az erdélyi magyar irodalomnak: Herczeg Ferenc vagy Wass Albert, aki Erdélyben és Magyarországon egyaránt közölt. Ez a vonulat is legalább annyira értékes, mint a Nyugat nemzedéke. Mit gondol, az irodalmi kánon mikorra küzdi le az íróval szembeni ellenérzéseit és lesz végre jelen Wass Albert is az iskolai olvasó- és irodalomkönyvekben? A mai magyar irodalomtörténelem legsúlyosabb problémájához értünk. A jelenlegi hivatalos irodalmi kánon ugyanis tudatosan torzított és csonka. Különösen igaz ez a két világháború közti irodalmunkra! A mai tankönyvek úgy mutatják be ezt a korszakot, mintha csupán a Nyugat írói léteztek volna akkor, csak ők alkottak volna maradandó irodalmi értékeket. Ez súlyos tévedés. 1920 után a magyar irodalom hárompólusúvá vált. A Nyugat és a hozzátartozó írók mellett önálló vonulatot jelentett az Új Idők és a hozzátartozó konzervatív nemzeti irodalom – Herczeg Ferenc vezetésével, a harmadik, teljesen önálló pólust pedig kényszerből (TRIANON) önállóvá vált erdélyi irodalom jelentette. Ez annyira így van, hogy például a történelmi regény vonatkozásában a hangsúly az erdélyi irodalomra tevődik át. A mai egyetemisták még csak nem is hallottak a középiskolában arról, hogy létezett az úgynevezett transzilvánista irodalom. Teljesen ismeretlen előttük a transzilvánista kiáltványa, a Kiáltó Szó! A példákat sokáig tudnám sorolni. -Miben látja a megoldást? Szakítani kell a marxista, posztmarxista, teljesen elavult irodalompolitikai gondolkodással, mely megpróbálta (próbálja) száműzni az irodalmi kánonból mindazokat az írókat, akik ebben a korban a valódi nemzeti sorskérdésekhez nemzeti-patrióta szemmel közelítettek, keresztény világnézeti alapokon. Nem kultúrpolitikát, hanem kultúrát kell közvetíteni végre! S ebben a kultúraközvetítésben a 20. századot szinte teljesen átívelő életművű Wass Albertnek kiemelt helye van. Az idő minden kétséget kizáróan Wassnak dolgozik. Kritikusai elhallgatnak majd, életművét milliók ismerik meg Magyarországon. Nem kerülhető el tehát Wass beemelése az irodalmi kánonba, mert a víz szalad, de a kő marad, a kő marad. Fábián Tibor Takaró Mihály 1954-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, tanár, költő. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1982-ben. 2000-2006-ig a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. 2001-től a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára. A magyar nyelv és irodalom országos tantárgygondozója (1993-2003), az érettségi szöveggyűjtemény társszerzője (1995). A magyar irodalom OKTV bizottságának ügyvezető elnöke. Református iskolaügyi főtanácsos (1993-2003). A Református Zsinat Elnökségi Tanács tagja, a Dunamelléki Református Egyházkerület világi elnöke (1998-2003). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója (2007-2008). 2004-től a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanára.


Friedrich Klára és Szakács Gábor: Rovásjelek Tatárlakától a bosnyák piramisokig

A”Farkasréti Esték” sorozat keretében a SASFA április vendége: FRIEDRICH KLÁRA és SZAKÁCS GÁBOR (Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetsége) volt.

Köszönjük a nagy érdeklődést kiváltó, “Rovásjelek Tatárlakától a bosnyák piramisokig” c. előadásukat, amelyben a Kárpát-medence rovásírásos leleteiből ismerhettük meg egy csokorra valót!

Kapcsolódó anyagok:

A BOSNYÁK PIRAMISOK JELEI
A boszniai Visoko-ban, Szarajevotól 30 kilométerre kezdte meg ásatásait 2005-ben Semir Osmanagic piramiskutató. A Visocica hegy piramis alakjára Senad J. Hodovic múzeumigazgató hívta fel figyelmét. Ezen kívül még négy közeli, növényekkel benőtt dombról feltételezik, hogy piramist rejt magában. Ásatások főként a Nap és Hold piramisnak nevezett építmények területén folynak, s már az eddigi feltárások is bizonyították, hogy mesterséges, ember által készített alkotások. A Nap piramis mérete és kora meghaladja a Gizai-ét, amelyet Kheopsz fáraó építtetett 4600 évvel ezelőtt.

Szakács Gábor, aki 2006 júniusában járt először a helyszínen, azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában és a környékén lévő nagy köveken az ősi magyar rovásírásnak megfelelő jeleket talált, s ebből következően a Tordos –Vinca műveltség területe déli irányban kitolódik.

2007 júniusában a helyszínre látogató csoportunk több tagjával együtt erről jómagam is meggyőződtem.


Tejfalussy András

A”Farkasréti Esték” sorozat keretében a SASFA márciusi vendége: TEJFALUSSY ANDRÁS okl.mérnök, feltaláló volt.

Köszönjük előadását, amellyel kapcsolatban további anyagokat az alábbi internetes elérhetőségeken olvashatnak:

Talán sokak által leginkább ismert kutatása, az étkezési sóban lévő és sok más élelmiszerünkben egészségtelen mértékben előforduló Kálisó egészségromboló hatásának kimutatása volt:

1. rész: http://www.youtube.com/watch?v=pIThxDMb6_I
2. rész: http://www.youtube.com/watch?v=mYU2E17AdFg
3. rész: http://www.youtube.com/watch?v=1Nj5LMMZMm0
4. rész: http://www.youtube.com/watch?v=b5yctu8HHUw
5. rész: http://www.youtube.com/watch?v=YPHF67j7pBk

Mátra Televízió www.aquanet.fw.hu


Bíró András Zsolt: A kazakisztáni Madjar törzs genetikai vizsgálata. A magyarok nyomai Közép-Ázsiában

A “Farkasréti Esték” sorozat keretében a SASFA februári vendége: Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, a KURULTAJ főszervezője volt. Estjének címe: “A kazakisztáni Madjar törzs genetikai vizsgálata. A magyarok nyomai Közép-Ázsiában.”

Kapcsolódó anyagok:

Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológust Iski Ibolya, a Pátria Rádió munkatársa kérte mikrofonhoz, akkor, amikor 2009. január végén Dunaszerdahelyen és Komáromban tartott előadást a 2006-os expedícióról. Lacza Tihamér 2009. február 21-én a Pátria Rádió műsorában Baski Imre turkológus, nyelvésszel készített beszélgetése után úgy konferálta fel az antropológust, mint azt a személyt, aki genetikai módszerekkel igyekszik alátámasztani a madjar-magyar rokonságot. Tudjuk, hogy itt nem igyekezetről, hanem konkrét eredményekről van szó, melyek igazolták, hogy a Torgaj-vidékén élő madjarok genetikai mintái a Kárpát-medencei magyarokéhoz állnak a legközelebb.


Szaniszló Ferenc: Merre tart a világ, s benne Magyarország?

A SASFA januári vendége: Szaniszló Ferenc újságíró, az EchoTv Világ-Panoráma című műsorának szerkesztő-műsorvezetője volt.

Estjének címe: “Merre tart a világ, s benne Magyarország?” volt. Köszönjük az előadást!

 

 

 

 




Farkasréti Általános Iskola
1112. Budapest, Érdi út 2.
Tel.: (061) 319-3408
Fax: (061) 309-5050

Látogassa meg
az iskola honlapját is!







Támogatóink



VALDOCCO cukrászda
Bp. V. kerület,
Múzeum krt. 7.




AUGUSZT Pavilon Cukrászda
Bp. XI. kerület,
Sasadi út 190.



Partnereink



Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület
Bp. XI. kerület,
Tájék utca 26.


Letölthető kiadvány